Végre feederezve a mederben
A Competition Feeder 3,60 nem csak elegáns, könnyű/tehát gyors/, hanem érzékenysége miatt szinte minden kapást meg lehetett fogni vele.
– Mondd, te nem akarsz halat fogni?- tette fel kissé gunyorosan a kérdést.
– Mondd, te meg hol vásároltad azt a hatalmas karikát?- vágtam vissza.
– Úgy rázzák a botot, mint nyáron, sajnos csak ezt az egyet tudtam megfogni, de a giliszta rendszeresen eltűnik a horogról.
– Itt előttünk?- meredtem rá hitetlenkedve.
– Miért, gondolod, hogy az Ipolyról hoztam?- nevetett-hát persze, itt fogtam a stégről.
Nagyon felvillanyozott a dolog, főleg ismerve Feri félujjnyi vastag végű dióverőit, úgy éreztem, finom feederemmel jóval nagyobb az esélyem. Elő hát az álomszép és leheletkönnyű, négyrészes 3,6 méteres Competition Feeder-rel, melynek finom spiccei bizonyára sokkal megfoghatóbbakká teszik a legrafináltabb kapásokat is.
Folyómederben használatos, feederbothoz ajánlott vég- illetve csúszóólmok és feederkosár. A nagyöblű, igen fogós „pisztráng”-horog most is igen jól akadt és a vízben láthatatlan Specialist keszegező damil a feederezést is jól bírta
Nem rajongok a kétkaros orsókért, de a Carp Expert Match 4000-es kezd megbízhatósága és kézreállósága miatt a szívemhez nőni, hát még ha a fékjét is kipróbálhatnám már
Mivel Feri minden etetés nélkül horgászott, először én is mindössze egy húszgrammos lapos ólmot szereltem csúszóra a 16-os Specialist keszegező zsinórra, mely már a múltkor a hókonyban is remekül bevált. Kötöttem egy felső előkét is, hátha a talaj felett ide-oda lebegő csali hamarabb felkelti a halak érdeklődését, mint a sóderen fekvő.
A két csúszós szerelék, amit használtam. Érdekes, az etetőkosár használatával nem nőtt a kapások száma, hanem a karikák helyet inkább dévérek kezdtek jönni. A felső előkére inkább a karikák, a fenéken lévőre inkább a dévérek akadtak.
Az orsók közül is a finomszerelékes horgászatra nagyon alkalmas 5+1 csapágyas, széles dobú, elsőfékes Carp Expert Match 4000-est választottam, mely remekül harmonizált a bothoz. A három üvegspicc közül a közepes áramlás miatt a 2-es számút választottam, mely a folyásban csak éppen annyira hajlott meg, hogy a damilra történő bármilyen irányú húzást, emelést tökéletesen tudja jelezni.
A feederbotot folyásra ellenkező irányban állítsuk be, hogy kissé görbüljön a spicce, így ha felénk jön a hal, a botvég kiegyenesedése jelezze a kapást.
A gilisztával történő horgászat miatt/no meg a hatalmas karika láttán/, nem tettem fel nagyon kis horgot, a Gold Star 194-es tipusú/régebben fogóssága miatt pisztránghorogként is árulták/ különleges öbölkiképzésű, borotvaéles, nálam régóta nagyon bevált tűből kötöttem fel nyolcas méretűt.
A finom üvegspicc ilyen szép ívben jelzi, ha a hal felvette a csalit és elindult vele.
A bedobás után a botot az állványra helyeztem, majd el kezdtem magam körül összerakodni. A szemem sarkából persze lestem a vékony, piros spiccet, de mégis hitetlenkedve meredtem rá, amikor hamarosan megrezdült.
Gilisztával csalizáskor sokkal jobban meg lehetett fogni a kapásokat, ha csak fél trágyakuksit tettem a horogra.
A finom felszerelés, a jó reflex és a szerencse, a hideg idő és az erős szél ellenére is szép zsákmányt eredményezett.
Másodszorra szépen be is görbült, én pedig izgatottan kaptam fel a pillekönnyű botot. Meg van, meg van az első idei halam a mederből! És milyen jól dolgozik, mintha nyár lenne, evvel a finom felszereléssel igazi élvezet kitekerni. Ettől kezdve komolyan vettem a pecát, árgus szemekkel lestem a meg-megránduló érzékeny botvéget.
A két etetőt és a két csalit kombinálva szinte folyamatos volt a kapás.
Olyan tökéletességgel közvetítette a spicc a legkisebb rezdüléseket, hogy alig hibáztam. Nagyon élveztem, ahogy sorban jöttek a szép karikák, de közben azon törtem a fejem, mi lenne, ha az ólom helyett etetőkosarat tennék fel?
Ahogy etetőanyagot kezdtem használni, megjelentek a dévérek, főleg pinkire
A gondolatot gyors tett követte, felkötöttem egy feederkosarat, megtöltöttem Tímár-féle téli, fekete és Technoplankton Felhős dévérező kaja keverékével, szórtam bele némi pinkit és nagy várakozással dobtam be a mederbe vagy húsz méterre. Hamarosan apró remegések jelezték, hogy valakik megtalálták az etetőt, majd két ütés után komolyabban meghajlott a finom botvég, én pedig megemeltem a botot.
A Competition Feeder 3,60 és a Carp Expert Math 4000 tökéletes párost alkot.
A legnagyobb karikakeszegem 58 dekát nyomott.
Meglepetésemre tenyérnyi dévér volt a horgon, melyet hamarosan több is követett, főleg miután pinkit szúrtam a horogra. A dévérek mind egyívásúak, olyan tenyérnyiek voltak, a karikák között akadt egy-két hatalmas példány is, és jobban szerették a gilisztát.
A finomabban kapó dévérek szinte csak pinkire jöttek és sokszor csak vékonyan akadtak, de a Gold Star 194-es horog akkor is megfogta.
Álomszépet horgásztam, pedig az ősi ellenség, a szél, igencsak megkeserítette a pecát, bár így fenékre letéve feederrel jobb volt mintha úsztatni kellett volna. Evvel a bottal akár a kapások észlelése, akár a halak parthoz kényszerítése igazi szezoneleji kéjelgés volt. Gondolom, amikor már melegszik a víz, javul a halak étvágya és átlagsúlya ez a gyönyörűség még tovább fokozódhat.
Forrás: Székely Zoltán