2017. June. 22.
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Hőség a tavon:A csodás nyár eljött ismét, és a horgász aki eddig dacolva az idő zordságával, most ismét kényelemben ücsörög a tóparton papucsban, és rövid nadrágban. Várja a nagy kapást csodás csalikkal, ...
  • ET és a Matuzsálem:Jakó László 2011-12-30 Nem mindennapi élmény az, amikor valaki hatalmas halat fog. Még az olyan dolgok is elhalványulnak mellette, ha több szép ponty, kisebb harcsa akad horogra. Sallai Attila és barátai ...
  • Sanyi az olaszok ellen: Murányi Antal 2011-12-09 Olaszország messze van, de a Pó folyó harcsái hatalmas vonzerővel bírnak, segítenek legyőzni a távolságot. Sándor nem egy gyakorlott harcsázó, de ami ennél fontosabb: lelkes horgász, aki mindent ...
  • Tisza-tó mindig jó:Ha már úgyis a környéken jártunk, nem maradhatott ki egy kis Tisza-tavi keszegezés. Az egyik mélyebb holtágat vettük célba matchbottal, ezúttal előetetés és minden előzetes felkészülés nélkül. Mondhatni ad hoc. Kora ...
  • Pár nap a Miháli tavon: Pár hete Tamás barátommal eldöntöttük, hogy augusztusban 3 napot eltöltünk a Miháldi tavon. A nagy nap augusztus 12.-e volt, ami hamar el is jött. Hajnalban már Tamás a garázsom előtt ...
Home » Pár nap a Miháli tavon
A horgászvizsga kötelezettsége már a jelenlegi hatályos halászati és horgászati törvény előtt is fennállt, mivel az előző törvényerejű rendelet is előírta. Az 1992-es évet megelőzően a horgászvizsga anyaga a MOHOSZ szakértői által került összeállításra és valamennyi horgászegyesület egyesület vizsgáztatta a nála jelentkező horgászni kívánokat. A sikeres vizsgát az egyesületi tagsági igazolványokba igazolták a "Horgászati alapismeretekből beszámolt" szövegű bejegyzéssel. Az 1992-es évtől a horgászegyesületek, vizsgabizottságok által vizsgáztatott kezdő horgászok már állami vizsgabizonyítványt kaptak, ekkor még minden egyesület működtethetett vizsgabizottságot.

Az 1997 óta hatályos törvény végrehajtási rendelete szerint állami horgászvizsgát a halászati hatóság által – az illetékességi területén – kijelölt szervezetnél, vizsgabizottságnál lehet tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei halászati felügyelő kijelöli a vizsgáztatásra jogosult egyesületeket, szervezeteket, vagy központilag szervezett különböző székhelyű vizsgabizottságot, amelynek munkáját közvetlenül a halászati hatóság irányítja. Az országban, megyénként, régiónként más és más a szisztéma a vizsgáztatási helyek vonatkozásában, általában elmondható, hogy csökkent valamelyest az egyesületek vizsgáztatási lehetősége, de minden megyében igyekeznek reálisan elérhető helyeket kijelölni a vizsgák helyszínéül.

Minden horgász egyesület, megyei és területi szövetség szívesen ad információt a kezdő horgászoknak arról hol tudnak vizsgára jelentkezni.

A vizsgadíj 2004 évtől 1.000.- Ft, mely összeget a vizsgabizottságnál a vizsga kezdete előtt kell befizetni.

A rendeletek szerint a horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.

A vizsgáztatások során a legtöbb vizsgabizottság meghatározóan tesztformátumú vizsgalapokat használ, melynek kitöltését követően esetleg egyes bizottságoknál szóbeli kérdésekkel is kiegészülhet a vizsga.

A felkészüléshez rendelkezésre áll – a vizsgáztató szervezeteknél beszerezhető – Pintér Károly: Horgászati alapismeretek (Bp., 2005.) c. kiadvány, de egyes vonatkozásokban hasznos lehetnek más horgászati kiadványok, a halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletének horgászatot szabályozó fejezetei.