2017. December. 11.
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Hőség a tavon:A csodás nyár eljött ismét, és a horgász aki eddig dacolva az idő zordságával, most ismét kényelemben ücsörög a tóparton papucsban, és rövid nadrágban. Várja a nagy kapást csodás csalikkal, ...
  • ET és a Matuzsálem:Jakó László 2011-12-30 Nem mindennapi élmény az, amikor valaki hatalmas halat fog. Még az olyan dolgok is elhalványulnak mellette, ha több szép ponty, kisebb harcsa akad horogra. Sallai Attila és barátai ...
  • Sanyi az olaszok ellen: Murányi Antal 2011-12-09 Olaszország messze van, de a Pó folyó harcsái hatalmas vonzerővel bírnak, segítenek legyőzni a távolságot. Sándor nem egy gyakorlott harcsázó, de ami ennél fontosabb: lelkes horgász, aki mindent ...
  • Tisza-tó mindig jó:Ha már úgyis a környéken jártunk, nem maradhatott ki egy kis Tisza-tavi keszegezés. Az egyik mélyebb holtágat vettük célba matchbottal, ezúttal előetetés és minden előzetes felkészülés nélkül. Mondhatni ad hoc. Kora ...
  • Pár nap a Miháli tavon: Pár hete Tamás barátommal eldöntöttük, hogy augusztusban 3 napot eltöltünk a Miháldi tavon. A nagy nap augusztus 12.-e volt, ami hamar el is jött. Hajnalban már Tamás a garázsom előtt ...
Home » Pár nap a Miháli tavon

A sügér gyönyörű hal. Már első pillantásra látszik, hogy tipikus rablóhal. Testének álcázó színe jól elrejti a nádasban, a vízinövények között. A sügér, főként farokúszójának köszönhetően, hosszabb távon egészen jó úszó, kitartó hal – amolyan vizek farkasa.

Táplálkozása

A sügérek sokféle állatra vadásznak. A fiatal egyedek elsősorban puhatestűekkel, apró ízeltlábúakkal táplálkoznak, az idősebbek étlapján főként rovarok és lárváik, szúnyog-, szitakötő-, kérészlárvák szerepelnek. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadhatnak, de nem vetik meg az ikrákat sem. A sügér a 100 grammos súly elérése után nagyon gyors növekedésnek indul, ha azonban a szükséges időszakban nem jut táplálékhoz, elsatnyul, és a 100 grammos testtömeget csak hetedik életévében éri el. A fiatal sügérek bandában rabolnak. A vízinövények között elrejtőzve apró halakra, elsősorban kicsiny bodorkákra és küszökre leselkednek, de gyakran elvegyülnek a kis vörösszárnyú keszegek népes csapatában is. Ha egy kishal óvatlanul megközelíti rejtekhelyüket, a banda utána veti magát, és addig üldözi, míg a fáradtságtól meg nem adja magát. A sügérek támadáskor leggyakrabban az áldozat farokúszóját harapdálják. Jellemző vonásuk, hogy mindig a farka felől kezdik felfalni zsákmányukat, a kisebb halak viszont gond nélkül csúsznak le akár keresztben is a torkukon. A nagyobb, 0,5-1 kg súlyú példányok rendszerint 20-60 grammos halakra vadásznak. Érdekes, hogy a sügérek kannibálok: gyakran falják fel saját fajtájuk ivadékát és apró példányait.

Bandázó életmód

A sügérek elsősorban az apró halfajtákban gazdag álló és lassú folyású vizeket szeretik. Táplálkozási módjuk megköveteli a jó látási viszonyokat is, ezért a tiszta, átlátszó vizek­ben érzik a legjobban magukat. Megélnek a gyors folyású folyókban is, ha azok vize nem túl iszapos. A hegyi folyókban és sós tavakban nem találkozunk sügérrel.Az azonos korú fiatal sügérek bandát alkotnak. Növekedésük során egyre inkább áttérnek a magányos életmódra, de elsősorban nem azért, mert az idősebb példányok elvesztik a bandaösztönt, hanem amiatt, hogy a banda az idők folyamán természetes úton egyre inkább   megfogyatkozik.

Szaporodása

A hímek a hatodik és tizenkettedik hónap között érik el az ivarérettséget, bár ekkor még csak 5-8 centiméter hosszúak. A nőstények csak harmadik évükben készek a szaporodásra, és általában nagyobbak a hímeknél.Az ívás az időjárási viszonyoktól függően márciusban-áprilisban zajlik, a süllő szaporodását megelőzve. A nőstény mintegy 300.000 ikrát rak természetes rejtekhelyekre – vízinövények, elsüllyedt ágak, kövek közé -, általában sekély helyekre, ahol a víz gyorsan felmelegszik, de már meghaladta a 10-12 C-ot. Az ivadék az ikrák megtermékenyítése után egy héttel már ki is kel.

Sügérvész

A hatvanas és hetvenes években egy fekélyes betegség tizedelte meg a sügérállományt Nagy Britanniában.A vizsgált élőhelyeken az egyedek mintegy 99 %-a elpusztult. Csak a legerősebb fiatal példányok maradtak meg. Bár a vész már évtizedekkel ezelőtt elmúlt, következményei mind a mai napig érezhetőek. A felnőtt sügérek hirtelen pusztulása  megzavarta a fajta természetes kiválogatódását.A vészt túl sok fiatal példány élte túl, amelyekből elsatnyult, törpe növésű állomány alakult ki.


A másfél kiló körüli példányokat, mint a fenti a képen, érdemes megörökíteni. A múlt században állítólag 3,9 kg súlyú sügéreket is fogtak. Talán majd a mi vizeinkben is megjelennek egyszer az ilyen hatalmas példányok.

A sügér

Általában hagyományos módon csontival, gilisztával, apró hallal horgászunk sügérre, de a kisebb körömvillantóra, vagy twisterre is előszeretettel ugranak rá. A legnagyobb méretet bányatavakban, illetve mély tavakban, folyókban érheti el. Magyarországon megnőhet akár 2,5 kg súlyúra és 50 cm hosszúra, de rekordlistára kerülnek már az 1 kg körüli példányok is. A legnagyobb magyar sügér, amelyet Ámon Krisztián fogott ki 1988-ban, 1,87 kg-t nyomott, hossza 37 cm volt.

Jó sügérezőhelyek

Magyarországon kimondottan sügérező hely nagyon kevés van, apróbb példányok szinte mindenhol előfordulnak, nagyobb egyedek már sokkal ritkábbak. Velük az öregebb tározókon (mint pl. a Pécsi-tó, Kaposvárnál a Deseda), morotvákban, holtágakban , valamennyi csatornában és kisebb síkvidéki patakban, folyóban (pl. Duna-Tisza csatorna, Duna-völgyi-főcsatorna, Sió, Rába), mély kavicsbánya-tavakban, nagyobb folyóinkon (a Duna, a Tisza, illetve a Dráva bármely csendesebb szakaszán), illetve tavainkon (a Balaton és a Velencei-tó nyugodtabb, vízinövényekben gazdag régióiban) találkozhatunk.