2017. October. 22.
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Hőség a tavon:A csodás nyár eljött ismét, és a horgász aki eddig dacolva az idő zordságával, most ismét kényelemben ücsörög a tóparton papucsban, és rövid nadrágban. Várja a nagy kapást csodás csalikkal, ...
  • ET és a Matuzsálem:Jakó László 2011-12-30 Nem mindennapi élmény az, amikor valaki hatalmas halat fog. Még az olyan dolgok is elhalványulnak mellette, ha több szép ponty, kisebb harcsa akad horogra. Sallai Attila és barátai ...
  • Sanyi az olaszok ellen: Murányi Antal 2011-12-09 Olaszország messze van, de a Pó folyó harcsái hatalmas vonzerővel bírnak, segítenek legyőzni a távolságot. Sándor nem egy gyakorlott harcsázó, de ami ennél fontosabb: lelkes horgász, aki mindent ...
  • Tisza-tó mindig jó:Ha már úgyis a környéken jártunk, nem maradhatott ki egy kis Tisza-tavi keszegezés. Az egyik mélyebb holtágat vettük célba matchbottal, ezúttal előetetés és minden előzetes felkészülés nélkül. Mondhatni ad hoc. Kora ...
  • Pár nap a Miháli tavon: Pár hete Tamás barátommal eldöntöttük, hogy augusztusban 3 napot eltöltünk a Miháldi tavon. A nagy nap augusztus 12.-e volt, ami hamar el is jött. Hajnalban már Tamás a garázsom előtt ...
Home » Horgász történetek » Pár nap a Miháli tavon

Extrém matchhorgászat

 Korábban már teszteltük az Energo Team Blade Match sorozatból a „Medium Heavy” 3,90-es botot. Már akkor leszögeztük, hogy egy kiemelkedően szigorú nyélről van szó. Mi a helyzet akkor a „Heavy” változattal? Talán nem árulunk el titkot, ha előzetesen megjegyezzük, hogy ehhez hasonló botot sem nagyon találni a hazai piacon.


„Hand made” azaz kézzel készített

Egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy az Energo Team Blade család bármelyik botja, legyen az UL pergetésre alkalmas sügerező, vagy a kemény harcsapergető, beleértve az új matchbotokat, a maga nemében a piac legjobb botjai közé tartozik. Mindegyiknek van valami érdekessége, speciális tulajdonsága. A gyártó is igyekszik ebbe a sorozatba a fellelhető legjobb minőséget besorolni. Eddig ez folyamatosan sikerült.


A fontosabb paraméterek

Erős, csavaros orsótartó

Emlékszem mennyien csodáltuk Alan Scotthorne legutóbbi egyéni aranyérmét meghozó, kiváló slideres match-horgászatát. Ezek után nagyon sokat nyilatkozott, és az egyik alkalommal – látszik, hogy nagyon bennem maradt -, azt találta mondani, hogy nagyon szívesen használ akár 0,22-0,25 mm-es zsinórokat is, ha az egyéb feltételek is adottak. Ez majdhogynem istenkáromlás a nagyon finom módszereket alkalmazó versenyhorgászatban. Engem mégsem ez hatott meg, hanem inkább azt mormogtam magamnak, hogy ok, de ehhez már bot is kell. Ami bírja egy igen erős 0,25 mm-es zsinór támasztotta követelményeket, egy hirtelen bevágást, egy sokkszerű megterhelést, s mindemellett nem egy durung, ami már akadályozná a kisebb halak megfogását, vagy eredményes kifárasztását. Ami miatt ezt a kis epizódot felidéztem, az, hogy amikor a Blade match-et először a kezembe vettem, rögtön az jutott eszembe, valami ilyen botra gondolhatott Scotthorne. Majd legközelebb megmutatjuk neki!


A Carp Expert Match az EFTTA által
bevizsgált zsinór – szeretjük is sokféle méretben

Ezúttal kizárólag csemegekukoricával etettünk és horgásztunk

Szóval tesztünk színhelye egy sekély holtág volt, ahol egyenesen a gyékény elé horgásztunk feltolós úszóval. A csalit teljesen lefektettük az aljzatra, kifejezetten nagyobb halak reményében. Ennek érdekében ismerősünk etetett is némi szemes takarmánnyal a megelőző napon, így talán nagyobb esélyünk lesz pontyot fogni. Mert most mi azzal szeretnénk – még egyszer hangsúlyozom -, gyékény előtt tesztelni a bivalyerős Blade Match-et. Itt, ha megakad a jó hal, többnyire a növényzetbe igyekszik, valós boterőre van szükség a megállításához. Ha az első 2 percet kivédekezzük, akkor már az esetek döntő hányadában meglesz a hal.


A Fudo és a Maruto is „fogott” pontyot

A kétfajta úszó, amit használtunk

Balatoni nyelven kicsit lötyögős, hullámzó vízre lehetett számítani, így olyan zsinórt kerestünk, ami süllyedő. Ennek az az előnye, hogy a botspicc és az úszó közötti zsinórszakasz jelentős hányada lesüllyed, a szél nem tud belekapni, s a kisebb áramlások pedig nem tudják az úszót a kívánatos helyről kihúzni. A holtág barnás vizéhez igazodva a Carp Expert Match 0,25 mm-es monofilja mellett döntöttünk.(Hogy matchbotra nagyjából ez a zsinórméret a „teteje”, azt az is jól mutatja, hogy ebből a speciálisan a módszerhez gyártott zsinórból nem is létezik vastagabb.) A nagyobbacska halakhoz és az alkalmazni kívánt kukorica csalihoz 6-os Fudo és 8-as Maruto horgokat kötöttünk fel. Persze a konzervkukoricás etetésre befutnak a kisebb vörösszárnyúk és bodorkák is, ezért horogmérettel és több szem kukoricával próbáltuk a szelektálást megoldani. Megpróbálkoztunk egy önsúlyos wagglerrel, de később be kellett látni, hogy hagyományos, kisebb méretű (3 g) klasszikus nádi feltolós úszóval jobban boldogulunk. Egyszerűen a waggler nem arra való, hogy a gyékény széléhez 5 cm-re dobjunk 80-szor egy délelőtt. Mivel a vízmélység nagyjából egyméteres lehetett, a klasszikus feltolós úszó használata valóban optimális megoldás volt.


Alan Scotthorn épp nem ért rá – pedig ő
is szereti a hasonlóan szigorú matchbotokat

Gyékényben küzdő ponty

Az egész taktika nem volt túl bonyolult, az egynapos etetést felfrissítettük délelőtt jó pár marék natúr konzerv kukoricával, de nem horgásztunk. A helyet csak a délután közepén foglaltuk el újra. Csónakkal közelítettük meg a kikarózott pályát, és a sekély víz miatt nagyon óvatosan álltunk be, nehogy megugrasszuk a környéken tartózkodó halakat. Egyébként varázslatos volt a hely, a tavalyi gyékénycsonkok itt is, ott is mozdultak, láthatóan tele volt hallal a környék. Persze ezek fajtájáról és méretéről előre nehéz nyilatkozni.


Az első ponty

Hiába tettünk a horogra 2, esetenként 3 kukoricát, a nagy szájú vörösszárnyúk így is gyakran megtréfáltak. Gyönyörű feltolós kapásaik, akár nagy halat is sejthettek volna, de a bevágások után, melyekből azért ült néhány, kiderült, hogy még nem pontyról, vagy kárászról van szó. (Ezek után történt egyébként az úszó és horogcsere is.) Ahogy az lenni szokott, az este közeledtével már beesett egy-egy jobb dévér, majd elesett az első majd kilós kárász is. Az esi szürkület legelején aztán sikerült az első pontyot is megakasztani. A gyékény mellett minden kicsit más, a szűk hármas pikkelyes tőponty is olyan ribilliót csapott, hogy aki kissé messzebbről látja, sokkal nagyobb halra gondolt volna. A látványos fárasztás végén, a ponty megtalálta az utat a szákba. A 3,90-es nyéllel a régi bomlófélben lévő gyékény felett kiválóan lehetett parírozni a pontyot, ami felett nem ment el a zsinór, azt vágta, mint a borotva. Át is lett rendezve a pálya, így kissé meglepetésként érkezett nem több, mint 15 percen belül a második ponty, ami bő kettesnek bizonyult, és jóval nyugodtabban viselte sorsát, mint kicsivel nagyobb testvére.


A dévérek mind
igen termetesek voltak

Kerekre hízott kárász – látszik, hogy
egész évben etetik a pályát a horgászok

Ezek után talán nem meglepő, hogy a másnap hajnali napfelkelte már a helyen találta a csónakunkat. Az első bedobást egy vörösszárnyú elragadta, de érdekes módon fajának egyetlen képviselőjeként mutatkozott a nap folyamán. Reggel a kárászok, a pontyok, majd a dévérek voltak aktívabbak. A második dobásra – mint a mesében -, már ponty érkezett. Gyönyörű, kitartott feltolós kapását el sem lehetett rontani. A bevágást követően a gyékény belsejébe indult, de a fullra húzott (!) fék és a bot rugalmassága megállította, és oldalra kényszerülve az első körben ki is ugrott a nyílt víz felé. Itt már verve volt. Nem volt egyébként sem óriás, szintén a kettesek táborát gyarapította. Ebben az esetben a zsinórt megviselte kissé a fárasztás, kellő körültekintéssel feljebb csúsztattam az egy darab ólmot a zsinóron, és újrakötöttem a horgot. Ha zsinórt teherbírásának felső határa közelében használjuk, az esetleges sérüléseire nagyon oda kell figyelni. Ha bármi kis hiba keletkezik rajta, gondolkodás nélkül újra kell szerelni.


A két reggeli ponty szinte ugyanakkora volt

Kellett is a friss kötés, mert a következő ponty igen agresszíven tört be a növényzetbe, és sikerült neki egy ölnyi gazt körberohanni. Patthelyzet alakult ki, ő se tudott kibogozódni, és én se tudtam húzni. Burványlott fel a víz, horgon volt őkelme. Aztán kis pihenés után megindult, szétrúgta a nem túl acélos öreg növényt, és újra közvetlen kontaktust éreztem. Egy ritkásabb részen kifordult a gyékény elé, s onnan már nem is engedtem, kizárólag a szák fölé. Ilyen esetekben történhet az, hogy ha netán elmegy a hal, regélhetjük a barátoknak, hogy milyen nagy nádi szörnnyel hozott össze a sors, amit lehetetlen volt kifordítani a növényzetből. Nos, ez a ponty is az ikertestvére volt az előzőnek, jóindulattal volt 2 felettinek mondható (- nem mértük). Egyszerűen máshogy, máshova akadt a horog, más irányba indult el, ezért tűnt a védekezése nagyjából dupla olyan erősnek. Így reggel is sikerült pontyok tekintetében duplázni. Ezeket már jó fényviszonyok között meg is kellett örökíteni.


Ha nincs rá szükség, engedjük vissza nyugodtan!

Az Energo Team Blade Match újra bizonyította, hogy a „Medium Heavy” pálcája is az erős nyelek közé tartozik, de a „Heavy” már kifejezetten kemény. Kövezzenek meg, már-már olyan erős, hogy nem is való rá ultra vékony zsinór. Ez abszolút nem egy dévérező bot, arra vannak nála sokkal alkalmasabbak. Ez egy igazi prémium anyagból készült, bátran terhelhető nagyhalas pálca. Kifejezetten nagy slider úszókhoz, igen távoli hatékony bevágásokhoz tervezték. Aki szereti a sokgyűrűs bottal a zsinórt meríteni, aki nagytestű úszóval, mélyebb vizekben is a hatékony, gyors bevágást preferálja, annak mindenképp kezébe kell venni 1-2 botot ebből a családból, mielőtt botvásárlásra adja a fejét!

Forrás: energofish.hu